Korzikára vonattal
Zürichi spontán séta
Zürichbe érkezés után úgy döntöttünk, hogy a csomagokat nem rakjuk le, ugyanis csak egy két órás sétát terveztünk be ide. A Sihl folyó mellékágán, a Schanzengraben-en tettünk egy napindító mozgást. Nagyon hangulatos kis vízparti sétány, a vízfelülethez közel, vadkacsák között sétálgattunk. A Selnaubrücke-ig sétáltunk el, közben nagyon jól feltöltődtünk. Visszafelé pedig leültünk egy kicsit a Gessnerbrücke-nél a folyóparton.
Séta a folyóparton, tökéletes testébresztő séta átszállás előtt!
Zürichből Savona-ba, a nagy utazós délután
A rövid kis zürichi természetjáró séta után visszamentünk a Hauptbahnhof-ra, ahol megkerestük vonatunkat, a Milano felé közlekedő EuroCity vonatot. Modern, klímás motorvonat, nagyon kellemes hőmérséklet fogadott az utastérben.
A Zugersee a vonat ablakából Irány Milánó a Gotthard alagúton át!
A vonat pontosan indult, útja során gyönyörű, hamisíthatatlan svájci tájakon keresztül haladt. Természetesen kipróbáltuk az étkezőkocsit is. Ha már Svájcban vonatozunk, akkor megkóstoltunk egy svájci sajtválogatást. A tálon többféle sajt volt, valamint kétféle kenyér és alma chutney. Nagyon nagyot dobott az utazási élményen, igazán autentikus volt a svájci vonaton Svájcban svájci sajtokat falatozni. Az útvonal érdekessége egyébként, hogy keresztül halad a Gotthard bázisalagúton, mely a világ leghosszabb vasúti alagútja a maga 57 km-es hosszával.
Ha érdekel, hogy milyen étkezési lehetőségek vannak általánosságban a vonatokon, kattints az alábbi cikkemre!
Milánóban nem szakítottuk meg az utunkat, csak átszálltunk a Savona felé közlekedő vonatunkra. Itt volt egy kis gikszer az útban. Kiderült ugyanis, hogy duplán eladták a helyeinket, így mikor mi odaértünk, már ültek a helyünkön. Na, szuper lesz így utazni, gondoltam. Szerencsére azonban a kalauz tájékoztatott minket, hogy ez történt, és plusz kocsik kerültek a vonatra, ahol részünkre (és hasonlóan járt utitársaink számára) kijelölésre kerültek az új helyek. Megmutatta, hová szólnak, majd elfoglaltuk új helyeinket, és Savonaig utaztunk. Maga a vonat egy Frecciabianca lett volna, de átkeresztelődött sima InterCity vonattá. A minőséggel nem volt gond, kényelmes, gyors vonat volt, a klíma működött.
Savona „csodái”
Savona-ba érkezve jött a második izgalmas pontja az utazásnak. A vonatról szépen leszálltunk, majd nyugtázuk, hogy itt bizony nincs csomagmegőrző. Na akkor agyaljunk, most aztán mi legyen? A hajós társaság jelezte, hogy a hajó két órával később indul. Ezaz, lett még plusz két óránk a csomagokat ráncigálni, jaj de jó. A gyors morgást követően lenyugodtunk (elfogadtuk a sorsunk). Elvégre is Olaszországban vagyunk, a „majd lesz valahogy, nyugi” mentalitást gyorsan átvettük.
A strand felé vettük az irányt a vasútállomásról, ami egy nagyjából húszperces sétát jelentett. Igazából nem volt olyan vészes a csomagokkal sétálgatás, bár lehet, hogy motivált minket az, hogy a tenger felé tartunk. Megérkeztünk a partra, le is pakoltunk gyorsan a strandon. Mivel este hat körül járt az idő, sokan már nem voltak, így kényelmesen strandolhattunk. Körülbelül másfél órát töltöttünk a vízparton, fotózkodtunk, fürödtünk.
A tengerpart Savona-ban. A hajó indulásáig strandoltunk egy jót, a délutánt itt töltöttük!
Mivel a hajóra a késés miatt meglehetősen későn, 23:30 után lehetett csak felszállni, így elég volt később kimenni a kikötőbe. Este kilenc körül azért elindultunk, hogy biztosan kiérjünk, legyen bőven idő. A Corsica Ferries céggel utaztunk, amely a Vado Ligure-i (város széli) kikötőből indul. A kijutás könnyű volt, a 40/ busszal kellett a kikötőig utaznunk. Erre menetjegyek kényelmesen, online, a MyCicero app-on keresztül vettünk. A kikötőbe bejutás is egyszerű volt, ellenőrizték jegyeinket, és mehettünk is. Várakozni egy bisztrónál lehetett, itt eszegettünk, koktéloztunk egy kicsit, jól éreztük magunkat.
Irány a tenger!
A hajóra felszállás kissé kaotikus volt, de valószínűleg inkább azért, mert a vonatozáshoz vagyok szokva. Megjön a vonat, felszállok, megyünk, kész. Na a hajóra felszállás inkább a repülőtéri folyamatokhoz hasonlított, várakozásokkal szépen megtarkítva. De legalább a csomagokkal szenvedés kimaradt, az végig nálunk volt. Összességében azért egy 20-30 perces várakozás után felszállhattunk a hajóra, elfoglalhattuk szobáinkat.
Irány a tenger!
A hajó egy többszintes komphajó volt, éttermekkel, bárral, medencével. A Corsica Victoria nevű hajóval utaztunk. Kivülről szebb volt mint belülről, nem épp a flotta legmodernebb tagja. A késői indulás miatt az éttermek nagyrésze üres volt, nagyon nem volt mit enni. Azért szerencsére találtunk vacsorának valót, mely után kissé csalódottan indultunk tovább. Kimentünk a hajó végén található strandbárba, ahonnan néztük a távolodó olasz partokat. Nagyon nagy élmény volt ez a hajós utazás, annak ellenére, hogy kompon voltunk, a hajó felszereltsége miatt mégis szinte világjáró úton éreztük magunkat. Mondjuk nekem, aki a váci komphoz szokott, külön élmény volt ez is.
Egyszerűbb tengerparti vonatozásra vágysz? Akkor az Adria InterCity-t keresed! Mit is nyújt neked? Az alábbi cikkből tájékozódhatsz!
Ami igazából egyáltalán nem tetszett, az az embertömeg. Az volt a gond, hogy a hajóra nem kötelező kabint foglalni, szobafoglalás nélkül, alapjeggyel is lehet rajta utazni. Ez viszont eléggé visszavág a színvonalon. Gumimatracon fetrengő emberek, itt-ott lerakodva a folyosón, az étterem székein. Nagyon gáz, nem is értem, hogy indul el így valaki nyaralásra. Mellesleg tényleg borzalmasan sokat ront az összképen az, hogy mindenhol emberek fetrengenek. Ezt leszámítva egyébként maga az utazás élvezhető, és a kabinnak köszönhetően pihentető is.
Szolgáltatások a hajón. Sajnos a medence késő este már zárva volt.
Miután alaposan körbejártuk a hajót, visszamentünk a szobáinkba aludni. Maga az ágy tiszta volt és kényelmes, a szobák is rendben voltak. Mindegyikhez tartozott fürdőszoba is, így szerencsére az utazásunk második napján is megoldott volt a tisztálkodás.
Másnap reggel teljesen kipihenten ébredtünk a hajón, a csapat egy része pedig reggelizni is elment. Szerencsére reggel már nyitva voltak az éttermek, hatalmas volt a pörgés, sokan szerettek volna reggelizni. Mi is így tettünk, egyszerűbb napindítónak választottunk egy croissant menüt lekvárral, narancslével, kávéval. Tökéletes volt egy gyors reggelinek.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Facebook Kommentek