Szakdogaírós mini prágai gasztrotúra

2019. december elején, a szakdolgozat leadás határidő előtt alig egy héttel döntöttem úgy, hogy Prágába utazom. Igazából abból az okból, hogy nyugalmas környezetet kerestem magamnak, ahol befejezhetem a szakdolgozatomat, és nem vonja el a figyelmemet az írásról a legelső szekrény alatt szaladgáló porcica, vagy nagyítóval épphogy észrevehető légypiszok az ablakon. Mert hát ugye, ha szakdolgozatot KELL írni, akkor pillanatnyilag minden más fontosabb 😀 Így hát elindultam reggel Prágába, a vonaton csak nem tereli el semmi a figyelmemet.

Eljutási lehetőségek

Prágába Budapestről nagyon könnyen eljuthatunk vonattal, naponta 7 hagyományos nappali vonattal illetve egy éjszakai vonattal utazhatunk Prágába. Az éjszakai vonatnak köszönhetően akár egy kellemes hétvégi városnézés is megtehető anélkül, hogy szállást kellene foglalni. Péntek este a fekvő vagy hálókocsiban alszotok, majd szombat reggel kipihenten Prágában ébredtek. Ott rendelkezésre áll az egész nap a barangoláshoz, alaposan felfedezhetitek a város az esti hazaindulás előtt. Szombat este pedig irány Budapest, és vasárnap délelőttre már otthon is vagyunk, így a kis kiránduláshoz még szabadság sem kellett, ideális hétvégi program.

De amint korábban írtam én most leginkább csak egy nyugodt környezetre vágytam, ahol van időm a szakdolgozatommal foglalkozni. Felpattantam szépen a Nyugatiban a 7:40-kor induló Hungária EC-re. A vonat MÁV-Startos kocsikból áll. Gyönyörű szép, felújított, modern szerelvény, a tisztaságra sincsen panasz. A vonaton a termes CAF kocsikban USB töltő és jó nagy asztalok segítették a munkámat, teljesen kényelmes környezetben tudtam a dolgomat végezni.

Felújított CAF kocsi az EuroCity vonaton. Szép, hangulatos!

Természetesen azért itt is volt olyan “dolog” ami alkalmas volt arra, hogy megzavarja a munkámat: hát az étkezőkocsi 😀 El is döntöttem: üres gyomorral nem lehet dolgozni, tehát át is ugrottam megreggelizni. Innentől tehát a szakdogaírás mellett újabb “feladatom” is lett: na akkor kezdjünk bele egy étkezőkocsi tesztelő napba!

A MÁV-Start elegáns étkezőkocsija. Külön tetszett a karácsonyi asztali dísz!

Étkezőkocsi teszt I. – MÁV-Start

Az odafelé járaton a MÁV-Start étkezőkocsija várta a vendégeket. Bár elfogult vagyok, de jelen helyzetben elfogultságomat szükségszerűen félretettem, és az átlag utas szemével próbáltam figyelni a szolgáltatásokat. A forgalomra nincs panasz, jönnek-mennek az emberek, fogyasztanak szépen. Én is gondoltam megreggelizek akkor. Az úgynevezett meleg reggelit kértem, ami omlettből, kenyérből, narancsléből és forró italból állt, ezért 8,5€ “vámot” kellett fizetni. Az étkezőkocsi nagyon szép, tiszta volt, és a személyzet kedvessége figyelemre méltó!

Gombás rántotta, pirítós, capuccino, narancslé. Jól eső teljes reggeli!

Írogatom egymás után a szavakat, majd dél környékén ismét “gondom támadt”, ebédidő van, akkor együnk is valamit 😀 Tehát akkor ismét irány az étkező. Pozitív csalódás volt, hogy az étlapon található összes étel volt készleten, így volt miből választani! Ennek örültem is meg nem is. Egyrészt nagyon nagy pozitívum, hogy odafigyelnek a megfelelő készletezésre, másrészt viszont nehezebb dolgom volt, mert az ételek nagyon kívánatosak, és nehéz volt választani.

Örömmel nyugtáztam, hogy az étlapon szerepel a Palócleves. Ex-nógrádiként ez különösen szívdobogtató tény volt, így természetesen kértem is egy adagot. A leves nagyon ízlett, pont kellemes a fűszerezése, a hús sem volt rágós. Összességében elégedett voltam a levessel. A leves ára 4,8€.

Ebédre egy finom palócleves

Főételek közül nekem ami leginkább elnyerte a tetszésemet, az a ropogós sertéscsülök volt, melyhez köretként párolt káposztát és pirított burgonyát adtak. Ettől azért izgultam kicsit, nehogy rágós vagy zsíros legyen, mert attól a falra mászok. De a felszolgáló egy gyönyörű sülthúst tálalt elém, melyben kifogásolni valót nem találtam. Tízből tíz volt a minőség és az íz is. Az ára 8,9€ volt. Desszertet most nem kértem, ugyanis az adagok meglehetősen nagyon, mintha otthon szedne a nagyinál az ember. Teljesen jól laktam a két fogással, nem is kívántam semmi mást, egy sörön kívül. Ezután már szinte csak pár perc maradt hátra a prágai érkezésig, így visszamentem a helyemre és készülődtem.

Szinte már-már elkapott az otthoni vasárnapi ebéd hangulat!

Az odautam összességében hibátlan volt, egy percig nem volt unalmas. Tudtam dolgozni is, jókat enni is, így jókedvűen szálltam le Prágában. Bár hosszabb útra ülőhelyes kocsin nem szoktam utazni, de egy ilyen utat bárkinek merek ajánlani. Szakítsd meg az utat az étkezőkocsiban és meglátod nem hosszú lesz az út, hanem egy szuper élmény!

Gyors városnéző pihenő

Mivel az utam alapvető célja a szakdolgozat volt, így összesen kb. másfél órám volt egy gyors városnéző sétára. Mire is elég ez? Kíváncsi voltam rá a 14:13-es érkezéskor. Szerencsére Prágában a “hlavnyinádrazsi” vagyis a főpályaudvar nagyon jó helyen fekszik, így onnan könnyedén megközelíthető a belváros gyalogosan is.

Felkerekedtem és is, hogy jól szétnézzek. Hála a roaming díj mentes világnak mindenféle online útvonaltervező segítségét igénybe lehet venni, hogy egy szép körre felhúzzuk a nevezetességeket.

Először a vasútállomástól nem messze található zsinagógát tekintettem meg, majd a Lőportorony felé haladva megértettem, hogy miért hívják a várost “száztornyú városnak”. A városban fellelhető és a városképet gyönyörűen dekoráló tornyok meglehetősen mély benyomással vannak a látogatókra.

Zsinagóga Prágában

Az útvonalam következő célpontja volt a főtér, ahol a karácsonyi vásárban sétáltam egy kicsit, valamint megtekintettem a régi városháza épületét is. Innen pedig a kihagyhatatlan Károly hídra vitt az utam, az kötelező pontja egy ilyen spontán pár órás városnézésnek. Annyira nem voltam tőle elájulva, sokat nem láttam belőle az elviselhetetlenül nagy tömeg miatt. De hát karácsony előtt pár héttel, szombat délután mire is számítottam. Ha tömeget nem akarok, akkor októberben random szerdán hajnalban esőben kell jönni 😀 De a panorámára és magára a hídra, az épületekre nem lehetett panasz. Csodálatos város, egyszer még visszajövök nem szakdogát írni is ide!

“száztornyú” Prága
Kitekintés a Károly-hídról

A híd után egy kellemes belvárosi bolyongással visszasétáltam a vasútállomásra, és beszereztem a kötelező képeslap-hűtőmágnes kombót. Érdemes valahol a belvárostól félreeső helyen megtenni ezt, én is az állomás környékén vettem egy random trafikban, kb harmadáron mintha a belvárosban vásároltam volna.

Karácsonyi vásár Prágában, gyönyörű karácsonyfával

Ezt követően felszálltam a Prágából Budapestre közlekedő Metropolitan EC vonatra, amely 15:44-kor indult Budapestre. A másfél órás gyors városnézés után pont jól esett leülni. Viszont elmondható az is erről, hogy ha valaki esetleg távolabbra utazik vonattal, akkor érdemes megszakítani az utat Prágában, ugyanis egy ilyen rövid tartózkodást is elég tartalmasan lehet eltölteni, hála a belváros közelségének. Az indulás után nekiláttam a szakdolgozatomnak.

Étkezőkocsi teszt II. – cseszkidráhi

Körülbelül három órát tudtam vele foglalkozni, utána úgy döntöttem, hogy elég volt, ideje vacsorázni. A Metropolitan EC vonatokon a cseh vasutak étkezőkocsija közlekedik, mely a személyes kedvencem közé tartozik. Budapest-Vác ingázós utazásaim során ugyanis rendszeresen fogyasztok itt, hála a barátai áraiknak.

Vacsorának itt is egy teljes menüt ettem. Elsőnek kértem egy sütőtök krémlevest, mert azt még nem volt alkalmam kipróbálni, így kíváncsi voltam rá nagyon. Na az szerintem első osztályú volt. Kis pirított tökmaggal, kellemesen csípősen elkészített, ízletes és kellően krémes leves. Mindösszesen 2,3€-ba került a leves.

Jó kis sütőtökkrémleves, hmmmm

Főételnek gondoltam flancoljunk egy kicsit így cseh specialitást választottam. Sült marhahátszínt ettem mártással, vörösáfonyás szósszal valamint zsemlegombóccal. A hús szuper volt, kellően omlós, megfelelően fűszeres. Illett hozzá az áfonyaszósz édessége és a mártás krémessége is. Nagyon ízlett ez az étel is. És ahhoz képest hogy hátszínt ettem, az ára sem volt vészes, csupán 6,2€-t kellett érte fizetnem.

Főételként marhahús zsemlegombóccal. Kiadós adag volt!

Az adagok itt is kifogásolhatatlanok voltak, de most úgy döntöttem, hogy egy kis pihenés után elfogyasztok egy desszertet is. Muszáj volt, ugyanis az egyik kedvencem szerepel az étlapon: mákos sütemény narancsos öntettel. Ezt is a Budapest-Vác útjaimról ismerem, ugyanis a 25 perces menetidő pont jó arra, hogy egy süti-kávét elfogyasszon az ember a munka után 😀 Ha esetleg ti is ingáztok, próbáljátok ki ti is! Pótjegy sem kell rá, bérlettel is igénybe vehető. És a mákos csodaüsti csupán 2,3€!

Személye kedvencem a “mákovikolács” 😀

A jó kis vacsorámat követően teljes elégedettséggel mentem vissza a fülkémbe. Ilyenkor amúgy úgy szoktam, hogy a helyemen hagyok ilyen kabátot, sálat és hasonló egyszerűbb dolgokat, hogy látszódjon, a hely foglalt. Az értékeimet pedig magammal viszem mint laptop, telefon stb.

Lényeg a lényeg vacsora után már nem izgatott annyira a szakdoga 😀 Mivel a fülkében az ülések gyönyörűen összetolhatók voltak, így úgy döntöttem, hogy a maradék másfél órámat azzal töltöm, hogy Brickleberry-t nézek, ami egy nagyon poénos társadalomkritikus kvázi rajzfilmsorozat, ha nem ismernétek. Vácon szálltam le a vonatról, valamivel 22:00 előtt.

Hazaúton kamuágyból nézve legjobb a sorozat 😀

Összegzés és tapasztalatok

Az összesítésben először is szeretném kiemelni az étkezőkocsi szolgáltatást. Nagyon jó dolog hosszú utazások alkalmával, ha van valami lehetőség, amivel az ember megszakítja, élvezetesebbé teheti az útját. Ezért is örülök, hogy van lehetőség a vonaton étkezni. Mind az ódaúton, mind a visszaúton teljes mértékben elégedett voltam a nyújtott szolgáltatással, mind a két szolgáltatóval. Azonban vannak dolgok, amit fontosnak tartok kiemelni.

Amit azonnal észrevehet bárki, az az árazás. A MÁV-Start lényegesen magasabb árakat alkalmaz, mint a JLV, a cseh szolgáltató. Ennek okait nem értem igazából, bár szerintem az átlag utast nem is érdeklik az okok, drágább és kész. Szemléltetésére összeraktam egy táblázatban egy nagyon hasonló menüt. Szerepel benne egy reggeli, valamint egy háromfogásos ebéd is.

Az árkülönbségek hasonló ételek, italok esetében

A táblázatból látható, hogy lényegesen több pénzt, 11€-val többet kell fizetni a MÁV-Start étkezőkocsiján, mintha nagyjából ugyanezt fogyasztanánk a JLV-s cseh étkezőben. Ráadásul mindezt úgy, hogy – bár a Startos étkezőn is szuper a színvonal – a cseh étkezőkocsin érezhetően minőségibb alapanyagokból, igényesebb tálalással kínálják az ételeket. A táblázatban egymásnak megfeleltethető hasonló, vagy mindkét szolgáltatónál fellelhető ugyanazon tételeket választottam, hogy ugyanazt a szolgáltatást “tegyük a kosárba”. Bár a MÁV-Start reggelijében volt narancslé is, amit a cseh vasutak nem ad hozzá, de a 11€-ból amit a cseh étkezőn megspórolunk, a reggelihez marad elég költőpénz arra, hogy vegyünk még magunknak mellé akár 6 db kétdecis narancslevet is 😀 És még akkor is 1,6€-val a MÁV-Start-os ár alatt vagyunk. Érdemes kicsit átgondolni az árazást (akár valami HappyHour kedvezmény amíg a hamburgi vonat még a “csóróbb” zónán halad át :D). De az irány jó, hajrá étkezőkocsik! 🙂

Viszont összességében mindenkinek ajánlom, hogy hosszú utazás során keresse csak fel az étkezőkocsit, megéri, jól fogjátok érezni magatokat. Prága felé viszont jelenleg jobban megéri a cseh vasút étkezőkocsiját választani.