Bajorországi barangolások

Rothenburg ob der Tauber. Pár hónappal ezelőtt nem csengett ismerősen számomra a város neve. Miért is pont ide indultunk? Nem régen bukkantam rá a városra, teljesen véletlenül. Már akkor eldöntöttem: ide el kell utaznunk! Lássuk tehát, hogyan is jutottunk el ebbe a mesebeli városba vonattal.

Az utazásról

Budapestről indultunk, a Kálmán Imre EuroNight vonattal, hálókocsival. A járaton a jól megszokott MÁV-Startos CAF hálókocsik közlekednek, melyek személyes kedvenceim. Csendes futás, kényelmes ágyak, igazán jót lehet rajtuk aludni. Ami elszomorít, hogy láthatóan csökken a rájuk fordított “figyelem”, ugyanis se odafelé se visszafelé nem működött a zuhanyzó, melyet ennek ellenére megemlítenek a vasúttársaság oldalán, mint extra szolgáltatás. Kár érte, jó lenne, érdemes lenne erre sokkal jobban odafigyelni! Elvégre hálókocsit nem azért választ az ember, hogy sok minden ne is működjön. Feketepont ment!

Ennek ellenére kellemeset pihentünk, kipihenten érkeztünk meg reggel Münchenbe. Szerencsére a reggeli nem a croissant plusz kávé kombó volt, hanem a corissant helyett most előrecsomagolt szendvics járt. Nyilván jobb mint a semmi, de azért ezen sem ártana már túllépni, példaértékű az osztrák Nightjeteken nyújtott reggeli, amit ténylegesen is mernék reggelinek nevezni.

A hálókocsi fülkéje. Kényelmes csendes, de figyelemért kiált!

A gyengeségek ellenére az éjszakai vonatozás tényleg egy kényelmes alternatívája a repülésnek és a hosszú buszutaknak. Viszont baráti jó tanács, hogy tessék jobban odafigyelni a nyújtott színvonalra, hogy a nem vasútbarát átlagutas szívét is megdobbantsa a hálókocsi romantikája!!!

Megérkezés után egy gyors müncheni séta után fel is szálltunk a DB zászlóshajójára az ICE vonatra, mely a München és Nürnberg közti utat alig egy óra alatt legyűri, köszönhetően a kitűnő állapotú, 300km/h sebességre alkalmas vasúti pályának. A vonat kényelmes, csendes és gyors volt, megérte kipróbálni, élmény volt olyan gyorsan vasúton utazni. Nürnberg után még két átszállás következett, Ansbach-ban és Steinach-ban, hogy aztán a mellékvonal végén (melyen óránként közlekedett a Desiro motorvonat…) megérkezzünk Rothenburg csodálatos városába.

ICE3 motorvonat várakozik indulásra München Hbf-on

Barangolás a városban

A vasútállomástól egy kellemes, nagyjából negyedórás séta után megpillanthatjuk az Óváros ódon, ámde gyönyörű falait. Lélegzetelállító látvány volt megpillantani, az embert elönti az a kellemes érzés, mintha egy képeslapra csöppent volna éppen. Pontosan ezen hatás miatt esett választásunk egy drágább szállodára, a Hotel Reichsküchenmeister****-re, mely az Óváros kellős közepén feküdt, így aztán teljes mértékben átérezhettük a városka középkori hangulatát. Egyszerűen fenséges érzés volt sétálni az öreg, többszáz éves házak között és közben gondolkozni, mennyi mindent hallhattak azok a falak ennyi idő alatt.

Érkezés az óvárosba

A szállásunkat még nem tudtuk ugyan elfoglalni, azonban a recepciós hölgy kedvesen felajánlotta, hogy a csomagjainkat ingyenesen a megőrzőbe tehetjük, amíg városnéző túrára megyünk. Így is tettünk, és elindultunk felfedezni a várost. A hotel közvetlen szomszédságában volt a főtér és a városháza, így ezzel kezdtük a programot. Rögtön ezután kerestünk egy kellemes éttermet, hogy megebédeljünk. Mondanom sem kell, hogy nem a keresés volt a nehéz, hanem a sok étterem közül a legjobb kiválasztása.

Úton a főtér felé

Hangulatosabbnál hangulatosabb helyeket bejárva úgy döntöttünk, hogy először is kipróbáljuk a helyi desszert specialitást, a Schneeball-t. Ez egy nagyon finom, többféle ízesítésben kapható, amolyan ízesebb csörögefánk-gömb szerű süti, édesszájúaknak kötelező!

A város jól ismert finomsága: a Schneeball

A finom sütemény elfogyasztása után folytattuk városnéző túránkat, mely során érintettük Käthe Wohlfahrt karácsonyi csodavilágát is. Ez igazából egy üzlet és egy múzeum egyben, ahol egész évben átélhetjük a karácsony szellemét. Mivel mi november közepén mentünk, mondanom sem kell, hogy teljes mértékben elkapott az ünnepi varázs a kis üzletben, melynek látogatása természetesen ingyenes.

Käthe Wohlfahrt megalapozza a karácsonyi hangulatot

Ezek után folytattuk városnéző utunkat, elsétáltunk a Várkertig, amelynek szélétől csodás kilátás tárult a környékre. Visszafelé pedig érintettük a város egyik érdekes kiállítását, a középkori kínzások múzeumát. Ez sajnos akkor éppen zárva volt, így szomorúan nyugtáztuk, hogy ezt most kihagyjuk. De nembaj, cserébe így több időnk maradt a város felfedezésére.

A város minden utcája maga a csoda

Azonnal indultunk is a képeslapokról jól ismert “tipikus Rothenburg” fotó elkészítésére, szépen a várfalon sétálva. Ugyanis a város középkori magja körül a várfal még mindig gyönyörű állapotban megtalálható és bejárható, így az ember tényleg a középkorban érzi magát. A Siebersturmhoz érve pedig megpillantottuk a várva-várt rothenburgi városképet, mellyel percekig nem lehet betelni. Egyszerűen csak nézi az ember és élvezi a látványt. 10/10-es hely az már biztos!

A tipikus Rothenburg kép éjjel

A városnéző barangoló túra után, de még a szállás elfoglalása előtt úgy döntöttünk, hogy felkeressük a Rothenburg Múzeumot, hogy többet megtudjunk a város és környékének történetéről. A kiállítás megtekintése 6€ volt, ami ottani viszonyok között igazán olcsó. Cserébe kb. 2 órát simán el lehet nézelődni anélkül, hogy az embernek unalmas múzeum érzete támadna. Jó tanács: vigyetek magatokkal elegendő készpénzt, ugyanis bankkártyát nagyon kevés helyen fogadnak el, mi még hűtőmágnest sem tudtunk emiatt venni 😀

Pihenés a városnézés után

Mivel a városnézéssel jócskán elütöttük az időt, és kellemesen ki is fáradtunk, nem volt más hátra, mint visszamenni a szállásra. A szobát átvettük, lepakoltunk. Tökéletes szálláshely, bár meglehetősen drága. Viszont cserébe kifogásolhatatlan környezetben, abszolút felsőkategóriás kényelemben töltheti az ember a jól megérdemelt pihenését. Érdemes néha-néha nagyobb költségkeretet adni egy kirándulásnak, hogy tényleg a legnagyobb kényelemben és a legexkluzívabb helyen tölthessük szabadidőnket! Maximálisan meg voltunk elégedve a szállásunkkal.

Kilátás a szállásról

Egy gyors fürdést és pihenést követően úgy döntöttünk, ideje vacsorázni. Mivel a szállást csak reggelivel kértük, így alkalmunk adódott ismételten éttermek között válogatni, végül egy igazán tipikus bajor éttermet választottunk, ahol jól megvacsoráztunk. A választék bőséges volt, ennek ellenére én maradtam a Bratwurst és sör kombinációnál. A vacsora után pedig visszamentünk a szállásra és aludni mentünk.

A szoba, egyszerű és kényelmes

Másnap reggel ébredés után a szálloda éttermébe indultunk, hogy elfogyasszuk reggelinket. A szállásban ilyen téren sem kellett csalódnunk, ugyanis a svédeasztal hibátlan volt. Megtalálhatóak voltak az egyszerűbb ételek, mint müzli és felvágottak ugyanúgy, mint a bajor specialitások is, mint az édes mustár a főtt “fehér virslivel”, melyet természetesen pereccel is fogyaszthatunk. Így is tettem, jól bereggeliztem perecből és virsliből, imádtam! Reggeli után pedig visszamentünk a szobába, összepakoltunk és kicheckoltunk, hogy megkezdjük a napi túránkat.

A szálloda étterme

Második nap

A második napunkon Nürnbergbe utaztunk, hogy ott egy kisebb gyalogos városnézésen vegyünk részt. A városba érkezést követően elsőnek a Nazi Dokumentationzentrumot kerestük fel. Jó döntésnek bizonyult, ugyanis a Reichsparteitagsgelände, azaz a Birodalmi Pártgyűlések Területe elkalauzolt minket a náci Németország mindennapjaiba, működésébe, bukásába, szörnyűségeibe. Érdemes volt befizetni a jegyet, megérte a 6,5€-t cserébe a három órás programért. A múzeum több nyelven biztosít audioguide-ot is, hogy mindenki könnyedén megismerhesse a náci párt történelmét. Kissé hátborzongató a monumentalitás amit a hely sugároz.

A Dokumentationszentrum épülete

A múzeum meglátogatása után visszamentünk S-Bahn járattal a főpályaudvarra, hogy onnan gyalogosan még egy gyors óváros-túrát tegyünk. Sajnos mivel november volt, így már ekkorra jócskán sötétedett, azonban ez nem szegte kedvünket. Elsétáltunk a Lorenzkirche mellett, mely egy gyönyörű szép templom, hogy aztán a Pegniz folyó sötétbe burkolózó hídjainak sziluettjét csodálva megérkezhessünk az óváros fénypontjába, a nürnbergi várba. Ami sajnos zárva volt, így az óvárosban barangoltunk tovább, a Hauptbahnhofig vezető útvonalunkon, hogy ott aztán egy kosár KFC csirkébe folytva bánatunkat felemésszük, hogy a várba nem jutottunk be. 😀

Nürnberg városa éjszaka is szép! Egy kis kivilágítás elférne azért

Ezek után nem volt már más hátra, minthogy felszálljunk a megérkező ICE vonatra, hogy az Münchenbe repítsen minket. Münchenben pedig várt minket az EuroNight, amivel Budapestig utaztunk. A vonat meglehetősen későn, 23:15-kor indul Münchenből, és 9:00 után érkezik meg a Keleti pályaudvarra. Mi szabadságot se vettünk ki emiatt, ugyanis a vonaton töltött kényelmes éjszaka után dolgozni mentünk. Ez is bizonyítja, hogy milyen jók is ezek az éjszakai hálókocsis vonatutak: utána még egy munkanap lehúzása sem nagy falat.:)

Összegzésül

Hogy milyen áron tudsz legolcsóbban vonattal eljutni Rothenburgba? Ha egyedül utaznál, akkor ezt legkedvezőbben 83€-ból teheted meg, ami egy oda-vissza SparDay vagy SparNight ülőhelyes vonatjegy, illetve a németországi BayernTicket ára összesen. Azonban számos kedvezmény áll rendelkezésre egy ilyen utazáshoz. Akár a gyerekeknek is tökéletes meglepetés lehet egy ilyen utazás! Tudtad például, hogy 6 év alatti gyerekeknek nem kell jegyet váltani, amennyiben nem foglalnak el külön helyet? Illetve hogy 14 éven aluli gyerekek számára már 9€-ért váltható egy müncheni vonatjegy? BayernTicket esetében pedig az első utasnak 25€, minden egyes további hozzáadott utasnál pedig csak +7€-t kell ráfizetni? Ezeket figyelembe véve tényleg egész jó áron kihozható egy ilyen kis vonatos hétvégi kiruccanás.

Nézzünk egy minta családot, apu anyu és a két gyermet (egyik 6 éven aluli, másik pedig 14 éven aluli) pénteken este vonatra szállnak, hogy a szombati napot egy rothenburgi városnézéssel töltsék. Szombat este pedig jönnek haza, hogy a vasárnapot már itthon töltsék. A kedvezményeket figyelembe véve, már kevesebb mint 45€-s fejenkénti áron megvalósítható a kirándulás, ülőhelyes elhelyezést választva. De ha a minta család kényelmesebben utazna, fejenként kevesebb mint 65€-ért már fekvőhelyen, kevesebb mint 95€-ért pedig saját hálófülkében utazhatnak!

Másként néz ki az ár, ha egy öt fős felnőtt baráti társaság indulna útra. Ebben az esetben nem játszik a gyerekkedvezmény, itt a BayernTicket használata tudja „leverni” az útiköltséget. Ha összefogtok öten, és útra keltek, akkor már fejenként kevesebb mint 69€-ból megjárjátok az utat ülőhelyes kocsival. Ha pedig nagyobb kényelemre vágytok, akkor a fekvőhelyes kocsiban ugyanez az út kevesebb, mint 89€, hálón pedig kevesebb mint 129€-ból megjárható. Garantált élmény, az biztos! Ha szeretnéd, hogy végezzek neked egy egyedi kalkulációt, akkor írj nyugodtan e-mailt, vagy akár a facebookon!