Kiruccanás Berlinbe

Milyen úti célt is válasszunk, egy gyors hétvégi kirándulásra, ami vonattal is könnyedén elérhető? Azért legyen időnk városnézésre is, de szabit ne kelljen kivenni! Mindezt mondjuk szállásfoglalás nélkül, de azért ne csövezzünk éjszaka. Na ilyen spontán kis utakra tökéletes választásnak bizonyult Berlin!

Hogyan utazzunk?

Ha Berlinbe szeretnénk utazni, tökéletes választás a Metropol EuroNight vonat. Miért is? Többféle elhelyezés közül választhatunk a vonaton. A legolcsóbb jegyárra törekvőknek ott az ülőkocsi, ami bár nem a legkényelmesebb, de legalább olcsón elvisz. 29,9€ a jegy 14 éven felüliek számára, 6-14 év közöttieknek pedig mindösszesen 13€. Mondjuk egy éjszakai ülőkocsis utazás után azért nem a legjobb a városnézés. 😀 Tökéletes kompromisszum lehet a fekvőhelyes kocsi! Főleg ha többen utaztok, ugyanis egy fülkében 4 vagy 6 ember utazhat együtt. 6 fős fülkébe a kezdőár 49,9€ (6-14 év között 33€), 4 fős fülke esetében 59,9€-tól indulnak az árak (6-14 év között 43€). A legkényelmesebb választás mindenféleképpen a hálókocsi, ahol 1-3 ember van egy fülkében, kezdőára pedig 69,9€ (6-14 év között 53€). A vonat 19:40 perckor indul Budapest-Nyugati pályaudvarról, és másnap reggel 9:40-kor érkezik meg Berlin Ostbahnhofra, ahonnan azonnal meg is kezdhető a városnézés! A vonat tovább közlekedik, így a Hauptbahnhofot is választhatjuk kezdőpontnak. Jegyeket egyébként legegyszerűbben a jegy.mav.hu oldalon szerezhettek be!

Bár a menetidő nyilván hosszabb, mint egy repülős útnak, azért mégis van számos előnye. Nem kell például a város szélére kimászni a reptérre, nem kell a csomagokkal szórakozni, nem kell indulás előtt jóval korábban kimenni. Továbbá nem kell ugyanezt a procedúrát megismételni a célállomáson se. Felszállsz, alszol, leszállsz, mész a dolgodra, a város közepén! Továbbá ha számodra is lényeges egy utazás karbonlábnyoma, akkor mindenféleképpen tégy egy próbát a vasúttal!

Indulás!

Jegyeinket megvettük, nincs más hátra mint előre. Budapest helyett mi Vácon szálltunk fel a vonatra. Felszállás után teljesen kulturált környezet fogadott minket. Hálókocsival utaztunk, két fős fülkében. A kocsi tiszta, csendes, légkondícionált. Bár így februárban jobban jött a fűtés. Az ágynemű tiszta volt, és üdvözlőcsomagot is kaptunk az Utasellátótól. Minden utas részére jár pár apróság, hálókocsiban például kaptunk egy üveg ásványvizet, egy üdítőitalt és egy Utasellátó csokirolót az út kezdetén. Továbbá bekészített tisztasági csomag is jár az úthoz. A jegyárban reggeli is szerepel, ami nagyon is bőséges! Egy menülapról tudtuk kiválasztani, mit is szeretnénk majd reggel fogyasztani. Ráadásul amolyan svédasztal szerűen, testreszabható a reggeli. 7 tételt választhatsz a reggelidbe, melyet majd ébredéskor a szobában szolgál fel az utaskísérő. Teljes komfort, tiszta kényelem. Árgus szemekkel kerestem, hogy mibe lehetne belekötni. Szerencsére nehéz dolgom volt, nem találtam semmit. Talán csak azt tudnám kiemelni, hogy a sötétítő roló furcsa kicsit, nem igazán tűnik tartósnak, nem hiszem sajnos, hogy pár év után majd működni fog.

A vonat gyenge pontja általában a WC, gondolom nem kell bemutatni. Itt viszont ezzel sem volt most gond, tiszta volt, kulturált, jó illat uralta a helységet. Mondjuk ebben az is benne volt, hogy kevesen voltunk a vonaton, ráadásul ezek szerint csak olyan utasok, akik tudták is kulturáltan használni 😀 Szóval most a WC-t sem lehetett lepontozni.

A kocsi nagyon csendes, éjszaka teljesen jót tudtunk aludni, így másnap reggel – a napindító étkezés után – kipihenten szálltunk le a vonatról, és kezdtük meg a városnézést.

Mi fért bele egy napba?

Az Ostbahnhofon leszállva első körben gyorsan a berlini fal maradványait kerestük fel. A fal, az East Side Gallery, igazán impozáns, fura volt belegondolni, hogy korábban milyen szomorú funkciót töltött be. Természetesen a Brezsnyev-Honecker portrét sem hagytuk ki, amolyan törikönyv-fotóként került a telefon galériájába 😀

A fal mellett sétálva egészen az Oberbaumbrücke-ig sétáltunk. A híd gyönyörű, amolyan várként uralja a látképet, ahogy keresztül nyúl a Spree folyón. Átsétáltunk rajta.

Innen úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk, irány az Alexanderplatz. A régi városháza mellett vezetett az utunk, majd a Rotes Rathaus-nál kötöttünk ki. Az impozáns vörös tégla épület nagyon lenyűgözött. A baj annyi volt, hogy a nap pont rossz irányból sütött. Ezen morgolódtam egy sort, majd megnyugodtam, hogy legalább süt :D. Nem hagytuk ki a berlini TV tornyot sem, mely kimagaslik a kissé szocis térről. Nekem bejött a hangulata, még mindig érződik rajta a “DDR-ség”, melyet a világóra csak fokozni tudott dizájnjával 😀

Az Alexanderplatz-ot elhagyva a berlini dóm felé sétáltunk, majd az Altes Museum kertjében barangoltunk egy jót, majd a Schlossbrücke-n keresztül továbbhaladtunk.

Következő pont a jól ismert Checkpoint Charlie volt. Ez egy korábbi átkelőpont, őrhely volt Kelet és Nyugat-Berlin között. A határra emlékeztető tábla és őrbódé még mindig áll, így kicsit átérezhettük a kelet-nyugat közti átkelést. Innen visszasétáltunk egy darabig, majd az Unter den Linden-en a brandenburgi kapuig sétáltunk, mely Berlin egyik legismertebb jelképe. Emellett található a Reichstag is, majd a Bundestag épületének megtekintése után Berlin-Hauptbahnhof-ra sétáltunk.

Ezt követően úgy döntöttünk, hogy a délután további részét Potsdamban töltjük. Vonattal csupán 25 perc alatt ki is értünk a városba. Berlinhez képest jóval tisztább város, sehol egy telematricázott oszlop, se graffiti, amolyan németesen pedáns. Felkerestük a belvárost, mely a Hauptbahnhof-tól kb. fél órás séta volt. Érintettük közben a Landtag épületét is. A belváros tiszta, hangulatos, jó volt sétálgatni. Közben a holland negyed felé vettük az irányt. Amolyan város a városban, vagy inkább ország a városban terület, a vörös téglás házaival nagyon átjött a hangulata.

Hogy tovább fokozzuk a “kultúrsokk” hatást, így a városban felkerestük az orosz negyedet is, így betekintést nyertünk a vidéki Oroszország építészetébe is.

Késő délután pedig visszamentünk Berlin Hauptbahnhof-ra. Ez egy igazán jól összerakott, megtervezett állomás! Két szinten közlekednek a vonatok, és nem mellesleg egy komplett pláza is található az épületben. Számtalan üzlet, étterem kínálatából válogathatunk. Így mi is úgy döntöttünk, hogy akkor beszerezzük a szuveníreket, valamint vacsorázunk egy jót, mielőtt vonatra szállunk.

A hazaút

Milyen jól is esett felszállni a vonatra az egésznapos városnéző túra után! Szépen elfoglaltuk a fülkénket. A vonat 18:43-kor indult a Hauptbahnhof-ról. A fülkében laptopról benyomtunk pár Broad City részt, aztán el is aludtunk. Érsekújvár környékén ébredtünk fel, utána hozta is az utaskísérő a reggelit. Megreggeliztünk, majd összepakoltunk, közben már a magyar határ környékére is értünk. Hazafelé is Vácon szálltunk le, teljesen kipihenten, reggel 7:50 után pár perccel.

Összegzésül

Érdemes mindenkinek elgondolkodni egy ilyen utazáson! Egy próbát mindenképpen megér egy ilyen vonatos kaland. Mert bár ha a jegy drágább is, mint egy repülőjegy, mégsem jöttünk ki rosszul! Kényelmesen tudtunk pihenni, ráadásul egy teljes napunk ott volt a városnézésre. Ha repülővel mennénk egynapos városnézésre, az ettől körülményesebb lenne (hajnali kelés, várakozás stb.). Nekünk nem kellett korán emiatt a reptérre kimenni, nem érkeztünk haza későn, nem kellett éjjel hazacsámborogni a reptérről. Ha repülővel előző nap délután kimegyünk, és csak egy nappal utána jövünk haza, akkor ugyanígy rendelkezésre áll mondjuk egy teljes értékű szombati városnézős nap, viszont akkor már szállásköltség is keletkezik! Mivel nekünk szállásunk a vonaton volt, így szállásköltség sem keletkezett! Ha így, komplexen szemléljük a vonatjegy árát, akkor már annyira nem is vészes! Szóval igazából sem időben sem pénzben nem jársz rosszul! Egy próbautat mindenképp megér!

Reggeli érkezés, egész napos városnézés, másnap reggel hazaérkezés. Ráadásul fenntartható módon! Kell ennél több? Ha már azt elérem a cikkel, hogy legalább páran átgondoljátok, örülni fogok 🙂