Vonatinfó – Miért is menjünk még vonattal?

A “Vonatinfó” sorozaton belül a vonattal történő utazásról fogok nektek részletesen beszámolni. Milyenek is ezek a nemzetközi járatok, mely viszonylaton milyen szerelvények közlekednek, milyen szolgáltatásokat nyújtanak egyes járatokon, stb. 🙂

Ebben a bejegyzésben szeretném bemutatni a vonatozást, mint közlekedési módot egy másik szemszögből. Itt most nem arról fogok írni, hogy igen ez kényelmes, meg több helyed van, meg nagyobb buli stb. Erről fontosabb dolgokról! A vasúti közlekedés az egyik legkörnyezetbarátabb közlekedési mód. Tehát ha számodra fontos a környezetünk illetve az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, akkor legalább az éves nyaralásod tervezésekor fontold meg: menjünk vonattal? 🙂

A vasúti közlekedés köztudottan (a vízi közlekedéssel együtt) a legkörnyezetkímélőbb módok közé tartozik. Ezzel kapcsolatban szeretnék nektek bemutatni egy weboldalt, mellyel ti is ellenőrizni tudjátok, hogy mennyivel csökken az általatok kibocsátott károsanyag, ha egy adott utazásotokhoz autó vagy repülőgép helyett inkább a vonatot választjátok. Nem kell matekozni, számolgatni, az oldal szemléletesen megmutat mindent. 😀
Nézzük.. Mint vonatos utazásainkkal kapcsolatosan sok mindenhez, itt is a Német Vasút weboldalára lesz szükségünk. A bahn.hafas.de oldalon fogunk keresni. Hová is utazzunk? Először is nézzünk egy egyszerű esetet, mondjuk menjünk Budapestről Bécsbe.
A DB menetrendkereső felülete, akár Ipolytarnóc és London között is megtalálja az útvonalat 😀
Ha a német nyelvvel nem boldogulunk, akkor átállíthatjuk angolra is a nyelvet, hogy könnyebb legyen a keresés. Tehát akkor kiinduló állomás legyen Kelenföld, az érkezés pedig Wien-Hauptbahnhof. Ezen az irányon naponta több járat közül is választhatunk. Esetünkben most a járat mindegy, válasszunk ki egy railjetet.
A járat kijelölése után pedig menjünk le a weboldal aljára, ott megtaláljuk az UmweltMobilCheck (ha angolul nézzük akkor Environmental Mobility Check) lehetőséget, kattintsunk csak rá! Számos diagramot mutat az oldal, mely alapján összehasonlíthatjuk az adott útvonalon a közlekedési ágak közötti környezetterhelést. Nézzük a legegyszerűbb és legismertebb mutatószámot, a széndioxid kibocsátást.
Láthatjuk, hogy Kelenföld és Wien-Hbf. között időben alig van különbség a három oldal által vizsgált közelekedési mód között. Bár a repülés lényegesen gyorsabb, ilyen rövid távon nem érvényesül ez a hatás a repterek elhelyezkedése miatt legfőképpen. Ha azt vizsgáljuk, hogy a környezetünket mely esetben terheljük legkevésbé, akkor egyértelműen megállapíthatjuk: a bolygónak a railjetes utunk fáj majd legkevésbé. Nem is olyan elhanyagolható a különbség, nagyjából az egyötöde a vasúti utazás áltál kibocsátott széndioxid mennyisége mint az autós utazás esetében lett volna. Felhívom a figyelmet, hogy az alkalmazás középkategóriás gépjármű adataival számol, átlagos kihasználtsággal (1,5fő), tehát ha 4-en utazunk, még akkor is kevésbé terheljük a környezetet a vasúti utazással, mint ha autóval utaztunk volna. Ha próbálunk figyelni a környezetünkre, akkor ezáltal is sokat tehetünk, hogy utazásainkhoz többször igénybe vesszük a vasutat 🙂
Ha a további diagramokat is nézzük, akkor más károsanyag kibocsátás szempontjából is vizsgálhatjuk útjainkat. Az a jó ezekben a diagramokban, hogy nem csak azt nézi, hogy mennyi egy autó vagy vonatunk átlagos fogyasztása (a környezet szempontjából nem csak ez számít most 🙂 ), hanem azt is figyelembe veszi, hogy a felhasznált üzemanyag – elektromos áram, gázolaj, benzin stb. – előállítása mekkora terhelést rótt a környezetre. Ez alapján vizsgálhatjuk meg, hogy az egyes közlekedési módok mennyi széndioxidot bocsátanak ki, mennyi a nyersanyagfelhasználás vagy a levegőbe kibocsátott szilárd részecskék tömege. Láthatjuk, hogy a vasúti utazásunk minden szempontból környezetbarát.

A diagramok a második része azt mutatja meg, hogy a közvetlenül járművünk által kibocsátott anyagok, melyet az utazás az üzemanyagelőállítás nélkül kibocsátott, mennyisége hogyan viszonyul egymáshoz közlekedési módonként. Vizsgálja a kibocsátott nitrogénoxidok mennyiségét, illetve az energiafelhasználásunkat vagy a kibocsátott szilárdrészecskék mennyiségét is szemlélteti.
Ha ezeket mindet figyelembe vesszük, hogy egy ilyen Budapest-Bécs úton – de más utazáson is – a vasúti utazással terheljük meg legkevésbé a környezetünket 🙂 Azért gondoltam, hogy megírom ezt a cikket, mert szerintem fontos, hogy az emberek a vasúti közlekedés ezen előnyével tisztában legyenek, és esetleg több ember elgondolkodjon így, hogy megéri-e pl. 15perccel előbb Bécsbe érni, ha ezzel környezetünk közel ötször több károsanyagot kényszerül elviselni? 🙂 Plusz azért az emberben ilyenkor megvan az a tudat is, hogy igen, én környezetbarát módon utaztam 🙂 Azért ez jó érzés, fontos, hogy ezt többen felismerjék! 
Ennyit gondoltam ebben a cikkben erről megemlíteni, az oldalt bemutatni. Ha szeretnétek, nézzétek meg ti is, hogy egy adott utatok mennyiben károsítja a környezetet, jó nézelődést mindenkinek! 😀